X
     
 
ÉVA ILONA HONLAPJA
 
     
1. ÉVA ILONA
Éva Ilona TV csatornája
Kapcsolat
Videók
Képtár
Bemutatkozás
2. MAGYAR TÜNDÉR MITOLÓGIA
Tündér himnusz
Ördögök dala
A kezdetek
A csalfa tündérasszony
A magyar tündérek
Duromó, az ördögök fejedelme
Tündér gyűlés
A Tündér és a bor
3. CIKKEK, ÍRÁSOK, VERSEK
Szenteltvíz készítés
Egyszerű módszerek a tavaszi fáradtság ellen
Gyertyaszenteléstől az átoklevételig
Az ördög bibliája
Tündér átok
Egészség varázslás
A Víz elem
Versek
Egy kiskutya újjászületése
4. A NECRONOMICON ÁTKA
Póruljárt sötét akarat
A lángőrző álma
Démon idézés 1412
Hitler és Longinusz lándzsája
Démon idézés 1939
Crowley Hildája
Zsiványvér
A Führer testőre és a fentről jött
A shaolinok titkos könyvtára
Utószó a regényhez
5. JÓSLÁS
Jelenlegi Holdfázis
Holdjegy számítás
Tündérek mágikus üzenete
On-line jóslás, kártyavetés itt!
Istennők napi üzenete
Szerelem teszt
Jóspiramis
Arkangyalok napi üzenete
Jóslás, kártyavetés Éva Ilonával
6. EZOTERIKUS TANFOLYAMOK
Mágia
Gyógynövény
Tarot
Cigánykártya
Népi orvoslás
Tenyérelemzés
Boszorkány Iskola
Magyar kártya jóstanfolyam itt és most!
Táborok, túrák, kirándulások
7. TAROT KÁRTYAVETŐ ISKOLA
I. rész
II. rész
III. rész
IV. rész
V. rész
VI. rész
VII. rész
8. ÉGI MESTEREK ÜZENETEI
Jézus üzenete a gyógyításról
Solara üzenet 2011-re
Mihály arkangyal a tudatos teremtésről
Kryon: Az Élet Örök
Ramtha az örök fiatalságról és a halhatatlanságról
Mária üzenete
Kryon: Az emberiség és a karmától való megszabadulás
Kryon üzenete a magyarokhoz
Kryon könyvek, letölthető
Kryon: Isten teremtő társa vagy!
Mihály arkangyal az emberek és az angyalok kapcsolatáról
Eucharisztikus csoda
Kryon: A Föld
Angyali jelenések ~ film
Újjászületés
9. MAGYAR VAGYOK
Magyar mesefilmek
Magyar történelmi filmek
Magyar föld és hagyomány
Magyar mondák
 
 
 

Népi orvoslás tanfolyam

EZ A HONLAP, ÉVA ILONA OLDALA
IDE KÖLTÖZÖTT: www.evailona.hu

Áttekinthetőbb felület, új menüpontok, friss információk!
On-line ingyen jóslás, napi jóslatok, napi holdállás, napi idézet...stb
Ez az oldal sem szűnik meg, csak az új információk már nem kerülnek fel.






A Tündérképző szabadegyeteme.
Régi tudó emberek s asszonyok hagyatéka.
Kenés (masszázs), dögönyözés, hátfelszedés, pakolás,
köpölyözés, test- és fülgyertyázás, gyógyír készítés,
ráolvasások, ősi javallatok minden nyavalyára.

9x7 óra októbertől juniusig minden hónap 3. szombatján 10-17.
Kezdés: 2010. október 16.
Mi leszel, ha mindezt tudod?
Javas, alternatív terapeuta, tudó ember/asszony, Szent Ilona népi orvoslás tudója
OKLEVÉL


RÉSZLETES TEMATIKA:



2011. szeptember 24.
A HÁT ÉS A DERÉK I.
A hátfelszedés mestersége (hátmasszázs)
Kenőasszonyok hagyatéka (teljes hát masszázs)
Kötések, pakolások fájós hátra



Október 15.
A HÁT ÉS A DERÉK II.
A köpölyözés tudománya
Dögönyözés, taposás
Gerinc-, csont- és izombetegségek kiolvasása
orrból, kézből, lábból.



November 19.
A FEJ ÉS A TÜDŐ
A fej, az orr, a szem és a száj
megbetegedéseinek ősi javallatai.
A torok és a tüdő népi gyógymódjai.
A Tüdő betegségeinek kiolvasása
arcból és körömből.



December 17.
A VÉGTAGOK
Pakolások, kötések fájós lábra, kézre.
Törések, zúzódások kezelése.
Javasasszony gyógyító kenőcsének elkészítése



2012. Január 21.
A BŐR
Javallatok kelésekre, daganatokra,
égésre, viszketegségre, nehezen gyógyuló sebekre.
Gyógyír készítése beteg körömre, bőrkeményedésre, lábgombára.
Szépítőszerek készítése természetes alapanyagokból.
Hajnövesztő pakolások készítése.



Február 19.
A SZÍV ÉS A VÉR
Beteg szív és a rossz vár gyógyítása a régiek szerint.
Ősi javallatok az erek betegségeire.
Fokhagymából gyógyír készítése külső-belső bajokra
A szív megbetegedéseinek kiolvasása arcból, bőrből, szemből és körömből.



Március 24.
AZ EMÉSZTÉS
Népi gyógymódok puffadásra, hasmenésre, székrekedésre
és egyéb nyavalyákra.
Mádra gyógyítása viasszal.
Tisztító kúrák.
Mustáros tapasz készítése
Az emésztőszervek megbetegedéseinek kiolvasása, arcból, hajból, körömből és szemből.



Április 28.
AZ IDEGEK
Javallatok félelemre, reszketegségre,
gyenge idegekre, nyugtalanságra.
A méz ezerféle gyógyító hatása.
Mézes pakolások
Idegi betegségek kiolvasása arcból, hangból, mozdulatokból, hajból és körömből.



Május 19.
TEST_ ÉS FÜLGYERTYA
Test- és fülgyertya készítés viaszból
Test- és fülgyertyázás minden nyavalyára

Junius 16.
Egész napos gyakorlat betegeken.
Állapotfelmérés, gyógyítás, tanácsadás


* * * * *

Időpont és helyszín: 2011.szeptembertől minden hónap 3. vagy 4. Szombatján 10-17;
2011/11 évad kezdési időpontja: 2011. szeptember 24..
Bp. XV. Ker. Tündérképző
Ár: 8.500-/hó, fizetés két havonta előre
Tarot mestereknek: 7.500-/hó
Harmadéveseknek. 6.500-/hó
Tündérképzősöknek: díjmentes


Az előadásokat tartja: Éva Ilona, a Tündérképző vezetője, MHVSZ főtitkár
Elérhetőség: 06/1-410-0047, 06 70 314-5911,
Ide kattintva írhat nekünk.

Feliratkozás hírlevélre
ÉVA ILONA a FACEBOOK-on
ÉVA ILONA filmcsatornája a YOUTUBE-on



KIEGÉSZÍTŐ MODUL:

Szent Ilona gyógynövény tankör tematikája
(A képre kattintva csak képgalériába jut!)


FELIRATKOZÁS HÍRLEVÉLRE











Ide kattintva megnyílik az 1905. évben kiadott CSÍZIÓ
A képre kattintva csak egy képtárba jut!







Ősi gyógymódok a Hazatérés korából
A Honfoglalás kori gyógyítás emlékei - Magyar Néprajz


A honfoglaló magyarság szellemi műveltségéről meglehetősen hiányosak az ismereteink. A kutatás előtt két lehetőség áll, egyfelől megpróbálja a gyér adatokból felépíteni a hajdani hitvilág néhány részletét, másfelől a régészeti tárgyi anyagot igyekszik értelmezni. Vegyük előbb a tárgyi bizonyítékokat, azokat, amelyek összefüggésbe hozhatók a gyógyítással.

A honfoglalás korából az ország múzeumai igen gazdag leletanyagot őriznek, mégis csak néhány van köztük, amely a korabeli gyógyító gyakorlat emlékének tartható. Ismert egy Árpád-kori érvágó készülék (Anda 1951; 1960), azonkívül néhány trepanált koponya, amelyen a varratok azt mutatják, hogy a veszélyes lékelést túlélte a beteg (Hoppál?Törő 1975: 18?19; lásd uo. 4. kép ? a koponya tetején levő lyukat egy fémlemez védte; a lelet a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum birtokában).

A koponyalékelés vagy trepanáció ősi gyógyító technika, amely azon a hiten alapszik, hogy a fejben érezhető fájdalmat, nyomást csak úgy lehet megszüntetni, ha utat nyitnak a betegségokozó szellemnek, hogy az eltávozhasson. Az ilyen sebészeti trepanáció során gyógyító célzattal nyitották meg a koponyát, de ezenkívül még kétfajta koponyalékelés ismert a honfoglalók körében. A jelképes trepanációt szintén élő személyen végezték, ez olyan sebészeti beavatkozás volt, amelynek során egy darabon eltávolították a fejbőrt, és egy kis darab koponyacsontot törtek ki, de nem nyitották meg a koponyaüreget. Kultikusnak nevezik a szakirodalomban az olyan koponyalékelést, melyet az egyén halála után végeztek el, s a kiemelt csontdarabot amulettként használták (Nemeskéri, Éry, Kralovánszky 1960). A koponyalékelésnek ezt a fajtáját is gyakorolták honfoglaló őseink.

Az embercsont, különösen pedig a koponya mágikus gyógyító erejében erősen hittek még évszázadokkal a honfoglalás után is. Ezt bizonyítja, hogy a nagy műveltségű Pápai Páriz Ferenc Pax Corporisában, a 17. század végén (1690) még így írt: Tsuda erő vagyon a meghóltt ember koponyájában (Pápai Páriz 1977: 290). A beregi Tiszaháton még {7-700.} a 20. század közepén is hittek a porrá tört emberkoponya erejében, abban, hogy ez meggyógyítja az ijedős, nyavalyatörős kisgyermeket, ha a port vízzel beveszi (Csiszár 1965a; 1965b).

A nyelvészek szerint a magyar nyelv agyafúrt kifejezése őrzi a koponyalékelés egykori gyakorlatának emlékét (Pais 1914). A régészet nem tud későbbi adatokról, valószínűleg a kereszténység felvétele más pogány szokásokkal a koponyalékelés mágikus gyakorlatát is kiirtotta, de a népi állatgyógyászatban napjainkig gyakorolták a juhászok (Hoppál, Törő 1975: 19).

A magyar népi hitvilág honfoglalás kori rétegének legalaposabb vizsgálatát Diószegi Vilmos (1958a; 1978) végezte el. A történeti gyökerek és kulturális párhuzamok kutatása során megállapította, hogy a honfoglalók hitvilága az urál-altaji népek samanizmusának világképéhez állt a legközelebb. A szibériai népek körében a sámán volt a közösség szellemi vezetője, betegség esetén gyógyító orvosa. A magyar néphitben a táltos alakját azonosították a hajdani sámánnal, valóban a szibériai főleg török népek sámánjának több jellemvonása megegyezik a magyar táltos jellegzetesen elkülönülő alakjával (foggal vagy más felesleges csonttal születik, kiskorában elkülönül társaitól), erős és hallgatag, serdülőkorában betegségbe esik, révül vagy rejtezik.

A nyelvészet oldaláról is megerősítést nyert, hogy mind a táltos, mind pedig orvos szavunk nyelvünknek régi és együtt előforduló elemei (az egyik legelső adat egy 1211-ből való tihanyi összeírásban), és a török nyelvek köréből vett párhuzamokkal lehet megvilágítani legjobban mindkettőnek az etimológiáját (ütő~verő, ütött~vert- vö. Pais 1975: 85). Feltehetően a hajdani samanizmus emlékét őrzi nyelvünkben és a hiedelmekben a révül (rejtezik, rémül, regöl) igék közös töve, amely a finnugor korból való a magyar nyelvben, és ebből a tőből képzett szóval jelölték a sámán (nálunk a táltos meg a halottlátó) transzbeli, megváltozott tudatállapotát.

A gyógyításhoz szükséges révült állapotot, a túlvilági utazás hangulatát, a sámán úgy idézte elő, hogy dobját ütve, éneklésbe fogott. Ritmus és hang fontos kellékei voltak a gyógyító rítusnak. A megidézett segítő szellemek erősítették a gyógyító sámánt a betegség(szellem)ek elleni harcában. A dobbal való gyógyítás emlékét őrizte meg számunkra a gyermekfolklór, egy mondóka formájában:

Gólya, gólya, gilice
Mitől véres a lábad?
Török gyerek megvágta
Magyar gyerek gyógyítja
Síppal, dobbal, nádi hegedűvel!

Egyéb, mágikus jelentésű játékdalokban a dob és a szita együtt fordul elő, ami azért érdekes, mert a tudományos-nak tartott személyek gyógyításkor (vagy jósláskor) ezt a mindenhol könnyen elérhető házi szerszámot használták a dob helyett. Ezekről a gyógyítókról azt tartották, hogy táltosi erővel bírnak (Bencze 1960b), s gyakorta használták a rostát, melyet régebben bőrrel vontak be, s így teljesen dob formájú volt (vö. Hoppál 1982b). Érdemes felfigyelni ezekre az újabban előkerült adatokra, amelyek azt bizonyítják, hogy a 20. század közepéig élt a nép körében a samanisztikus gyógyítás emléke.




A SZEM BETEGSÉGEI ~ NÉPI GYÓGYÍTÁSAI



A népi gyógyászatot ezeréves néphit és hagyományok tartják fenn. Különleges helyzetek, váratlan megpróbáltatások kedveznek a régi hiedelmeknek, szokások felevenedésének.
A szem egyik betegsége az: árpa gyógyítására párnacsücskével való körbedörzsölés használt. Volt aki tűvel óvatosan kifakasztotta, kinyomta, kamillával mosogatta.
Használt meszelőből kihúzott szállal kiszúrva, 3 nap múlva magától begyógyult
Jó szolgálatot tett a meleg székfűteás borogatás, napi 3-4 alkalommal, melyet addig ismételtek míg az árpa ki nem fakadt. Volt aki langyos esetes borogatással érte el a gyógyulást.

Ha fájt, könnyezett a szemünk, mezei árvácska teájával mosogattuk.
Bármilyen szembetegségre jó gyógymódnak számított a kamillás borogatás.
A begyulladt szemre ecettel megalvasztott friss aludttejet tették.
Sokszor használt gyógymód volt: a szőlő metszésekor a venyige végein gyöngyöző nedvet kis edénybe gyűjtötték, ebből csepegtettek a beteg szembe.

Búzavirágsziromból forrázással teát készítettek, ezzel mosogatták a szemet, éjszakára a gyolcsba tett szirmokat rákötötték a szemre, gyors gyógyulást hozott.
A szem fehérjének véres pirosságát reszelt krumplival gyógyították. Gyolcsba kötött reszelt krumplit kötöttek a szemre, mely nagyon hatásos volt.

A begyulladt szemre kapormagos borogatás is jót tett. A kapormagot mozsárban megtörték, leforrázták, napi 3-4 alkalommal lemosták a szemet. Egy hét alatt meggyógyult a szem.
Könnyező szemre: forralt vízbe 1 kanál mézet kell tenni, ezzel mosakodni, naponta, éjszakára pedig ebből a mosdóvízből kell borogatást tenni a szemre.
Sokan vallották legjobb gyógymód a könnyező szemre a meleg sós vízzel való mosogatás, borogatás.
Minden szem betegségre használt az ürömből készített szemvíz. Forró vízben megáztatott csipetnyi üröm leszűrt levével kell mosogatni, borogatni.
Volt aki a zabszalmából főzetet készített, azzal mosogatta, borogatta, jó eredményt hozott.
A begyulladt, vérben lévő szemre jót tett a gabonapálinkás borogatás.

HÁLYOG
Azt tartották, hogy a porrá tört üveg szembe szórása lekoptatja a hályogot a szemről.
Kockacukrot összetörtek, szembe fújtak, ettől is a hályog megszüntetését várták.
Sokan féltek az üveg, a cukor szembe kerülésétől, ezért rábízták magukat a diófalevélre. Gondos előkészítés, mosogatás után rákötötték a szemre, mely elmulasztotta a hályogot.

KANCSALSÁG
Fontos, hogy gyógyítását nagyon korán el kell kezdeni. Sokat javul a szem, ha minden nap sokszor fűzetünk cérnát tűbe.

HA VALAMI A SZEMBE KERÜLT
A szembe került porszemet, bogarat, biztosan úgy lehet kivenni, ha vízzel teli pohárba belepislogunk - vallották nagymamáink
Biztos megoldás: ha a zsebkendő sarkát összesodorták, a felső szempillát felhúzták, az alsót lefordították, s kipiszkálták vele.
Ha mész került a szembe, cukros vizes mosogatással enyhítették a fájdalmat.





NÉPI GYÓGYMÓDOK KISGYERMEKKORI BETEGSÉGEKRE



A népi orvoslások sokszínű gyűjteménye nem csupán szórakoztató olvasmány, hanem figyelemfelkeltés, hogy a legjobb gyógymód a józan élet. A nehéz anyagi körülmények között élő szegény családoknak megfizethetetlenül drága volt az orvosi ellátás, a népi gyógymódok öröklődtek nemzedékről-nemzedékre.
Ha angolkóros gyermek született, akkor azt Isten büntetésének nevezték, melyet a család büntetésből kapott, valamilyen bűnéért. Igyekeztek meggyógyítani - búcsúkba jártak, fogadalmakat tettek, rontáselhárító gyógymódokat alkalmaztak.
Ha semmi sem segített, belenyugodtak Isten akaratába.
Az újszülöttet tisztán kellett tartani, naponta füröszteni, mert ha nem jött a kipállás, a bőr kipirosodása. A pelenkát háziszappannal, szódabikarbónával mosták, mert ezektől nem pattog ki a gyermek bőre.

Ha a gyermek huzatot kapott, becsipásodott a szeme, ilyenkor székfűlével törölgették, szenteltvízzel mosogatták, ha az anya szoptatott anyatejet cseppentettek a szemébe. Ritka szövésű gyolcsdarabra aludttejet tettek, ezt kötötték a szemre, s reggelre el is mulasztotta.
Az ablak izzadtsága is jó a csipára, ha végighúzod rajta napi 2-3-szoer az ujjadat, s azzal törlöd a szemedet.

A fülgyulladásra, pálinka meleg vízzel hígított oldatába puha rongydarabkát mártottak, azt kinyomkodták, majd a beteg fülére borították, bekötötték, 3 óránként cserélték, ez a legeredményesebb gyógymódnak bizonyult.
A lázcsillapításra nagyon ügyeltek, hogy a gyermek vére meg ne égjen. Ezért talpára tejes ruhát tettek, vagy testét éjszakára ecetes, állottvizes ruhába csavarták.
Köhögésre egy darabka gyolcsot bekentek tyúkzsírral, azt a gyermek mellére borították, míg el nem múlt a köhögés.

A szamárköhögésben szenvedő gyermeket lótejjel vagy szamártejjel itattak.
Ha a gyermek nehezen szedte a levegőt, tüdőgyulladásra gyanakodtak, ami lázzal járt, a beteget aludttejes ruhába tekerték, melegen betakarták.
Hasmenés esetén lemosták a gyermeket szenesvízzel, megvonták a tejet a gyermektől, helyette rizs főzetét adták, kamilla teával.
A szorulásos gyermeknek kamilla teás beöntést adtak, hasát masszírozták, szilvalével itatták.
Az ágybavizelő gyermeket nyírákseprővel megcsapdosták, figyelmeztették, ne játsszon a tűzzel, mert be fog pisilni.

A torokgyíkot veszedelmes betegségnek tartották, a beteg torkában hártya képződött, melytől nem kapott levegőt, megfulladt. Száraz kenyérhéjjal kínálták a beteget, de csak az orvos segíthetett.
A járni tudó gyermek mindent a szájába vesz, ezért meggilisztásodhat, sápadt lesz, nem eszik, csikorgatja a fogát, fonja a lábát. Gyógymódja a szilvalekváros, fokhagymás beöntés.





RÉGI SZÉKELY GYÓGYMÓDOK



VESEBAJ

(Andrásfalva)
- A vesebajt mivel gyógyították?
- A vesebajnak nagyon jó orvossága, a fentőfüvet megfőzni, s letenni egy üvegbe. Tiszta üvegbe és azt illogatni víz helyett. Ez nagyon jó orvosság.

(Istensegíts)
- Vesebaj. Ez is megfázástól van ?
- Az is megfázástól van.
- Mivel tudták gyógyítani otthon ?
- Csak elyen melegvel gyógyították, semmi másval.

(Hadikfalva)
- Vesebaj.
- A vesebajra elyen békarokkából teát kell főzni, s az jó.

(Józseffalva)
- Vesebaj. Mivel gyógyították ?
- Feketenadálynak a gyökerével. Teát főztek belőle, s kellett borogatni.
- Mondjuk a gyökeréből teát főztek? - azt is, de fürdőt csináltak a gyökeriből. De a virágjából - abból teát főztek, inni is adtak belőle, de mosásra csinálták. Ha teának használták, akkor tettek cukrot belé.

(Székelykeve)
- Vesebaj.
- A vesebaj? - meleg cserepvel állították meg a vesegyulladást. Melegítettek cserepet, sós korpát, de legerősebb vót a cserep. Éjszakára korpát - meleg korpát sóval esszekeverték s melegítették, tarisnyába rakták. A vesét átkötötték, jól becsavarták és úgy állították meg a vese fájdalmait.


*****

REUMA

(Andrásfalva)
- A reumát mivel gyógyították ?
- Úgy mondták - büdös ispirt - otthon neki, abba kámfort s mentőport tettek, s avval szokták bedörzsölni. Ezzel gyógyították a reumát.

(Andrásfalva)
- Nannyám a reumás karjára pisivel sárga fődet gyúrt, azt két rongy közé tette. S azt tette a karjára. S reja még száraz rongyot..., s használt.

(Hadikfalva)
- Hát a szemen vót reuma? , ilyen is volt
- Bizan? szem-reuma. Tiszta kékkővel, megtörték apróra, s beléfutták, de a csillagot látta az ember. S megjött. Az lerágta?
- Ha valakinek vérmes vót a szem, - cigarettapapíron befútták a cukrot. Úgy megtörték mind a búzalisztet, s azon befújták...
- De Bukovinába fájt nekem a szemem. Egyszer megyek fel,- a Hatodik Lábba mentünk, s Máté Marcikáné aszongya: Mi van édes lejánkám ? S mondom: Hajja, úgy fáj a szemem. Tudod-e mit édes lejánkám ? Süssél krumplit, s két ruha közi tedd belé, s azzal kösd be! S én úgy es csináltam. Este hazajöttem, s a sütőbe süttem krumplit, s jó forrón két ruha közi belétettem, s így béköttem ne? - vaj három este, s a szemem meggyógyult. Máté Marciné tanyított.

(Székelykeve)
- Reuma.
- Hát reuma nálunk vót. A legtöbbet tormával, tormalapival, és tormagyökérvel gyógyították. Tehát azt megreszelték azt a tormát kikeverték zsírval. Utána lapival próbálták, ezzel gyógyították a reumát.

*****

ÁGYBAVIZELÉS

(Hadikfalva-91)
- Ágybavizelés. Mivel gyógyították ?
Ezt megfázásból kapják. Hát a kicsikék még kinőtték, de az öregek, ...azoknak még ma jes odamenyen alájik. Ezt csak melegvízzel gyógyították. Minden este megmosták melegvízzel.


(Hadikfalva-133)
- Az ágybavizelést úgy hallottam, hogy petrezselyem gyökeret, sokat megfőztek, s annak a levivel itatták azt a gyereket. A petrezselyem gyógyította a vizeletet, a vizhólyagját.


(Székelykeve-161)
- ...ződség levelet főzzünk erős teába úgy, hogy egy fél liter vizet addig főzünk - egy olyan jó csomag esszekötött ződség levelet el kell főzni, hogy a fél liter vízből maradjon meg csak egy deci. és azt használjuk éhgyomorra. és így nem fog a víz menni az ágyba.

*****

KOPASZODÁS

(Andrásfalva-61)
- Azt tudom, hogy egy-egy kopasz ember a fejét hagymafőzetvel dörzsölte, hogy nőjjön ki a haja.
- Hajhullás vagy szakáll hullás ellen a vöröshagymát kettőbe vágták, s avval bédörzsölték 4-5-ször, s a haj vagy a szakáll visszanőtt.

(Hadikfalva-108)
- hogy megfáztam-e? - ? a konyhába laktunk, hogy megfáztam-e, vagy mit csináltam, nekem 19-be 20-ba a fejemről a haj lejött. Kopasz vótam. Nem mertem kimenni az utcára, szégyeltem.
- Akkor addig beszéltek édesanyámnak, hogy elvittek a borbéhoz. Megkenték szappanval s megborotválták a fejemet háromszor egymás után.
- S kinőtt a hajam. De még máig is mindig a foltok megvannak. Csak úgy nőtt ki, hogy 5,- Ft--os 10,- Ft-os pecsét mindig ott a fejemen. Ezzel vót nekem a fejfájás ellen való.
- A beretva használt, más semmi nem a kopaszodás ellen.






Galéria

Kapcsolódó linkek
Boszorkány múzeum
Boszorkányképző
Cigánykártya múzeum
Cigánykártyáról minden
Ezoterikus filmek és zenék
Jósok, jósnők, gyógyítók
JÓSVONAL 130-Ft/perc
Tarot Akadémia
Tündérképző